2009 december 31. | Szerző: kisiren

 2009. Álom hava, 31./Szilveszter/ napja

Újévi kívánságok

      

 

 

                               Újévi kívánságok:                               
    

                 

Adj Uram

egészséget

békességet,

szeretetet,

derűt,

és apró örömöket

az Újév 365 napjára!

Add, hogy télen gyönyörködjünk a havas táj szépségében,

tavasszal a nyíló virágok pompájában,

a daloló madarak énekében,

nyáron a hullámzó búzamezőkben,

ősszel a gyümölcsök mézédes illatában,

a természet színes ruhájában,

és megannyi pici csodájában,

melyek szebbé teszik életünket,

felemelik lelkünket.

Adj fényt,

világosságot a fejekben,

megértést, szeretetet a szívekben,

a mindennapokhoz  jókedvet,

a lelkekben meleget,

hogy legyen erőnk kibírni

a megpróbáltatásokat,

gondokat,

bajokat.

 vadvirág

 

 

 

 

vadvirág

2009 december 30. | Szerző: kisiren

 

 Közeledik...

      

Szilveszter éje 1847-ben

/részlet/

 Haldoklik ő, már csak néhány halk
Szívdobbanás van hátra,
S az örök éj borúl e szemre,
Mely boldogságunk hajnalfényét látta…
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

4

Az esztendőnek a halála
Oly ünnepélyes egy halál!
Ilyenkor minden jobb halandó
Elzárkozik, magába száll,

S nem hogy barátnak, hanem még az
Ellenségnek is megbocsát,
És ez valóban nagyszerű, szép;
De én is így tegyek-e hát?

 

 

 

 

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kivánok.

/Ady Endre /

Nagy László: –
ADJON AZ ISTEN

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,

kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
életet —
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.

 

 

  

 

 

 

 

 

   

Távozóban

Elmerengve ül a kályha mellett, figyeli a tűz játékát. Közben eltűnődik  magában, felidézve az elmúlt év eseményeit. Számot vet, mit csinált jól, mit rontott el, bár tudja, hogy sok baj okozója nem ő volt, mert a természet űzött vele gyakran durva tréfát.

Így visszatekintve, mégis mennyi boldog percre emlékszik szívesen, amit jó volt megélni. Mellette persze ott vannak a gondok, bajok, melyek egyre sokasodnak, ahogy a világban is egyre több lesz a kuszaság. Pedig mennyi tehetséges embert megismert, akik együtt sokat tehetnének a bajok orvoslásán tudásukkal, tapasztalatukkal. Hová lesz ez a  tehetség?! Helyette van a sok középszerű, telhetetlen , pénzsóvár, akiknek semmi sem drága, még a jövő sem.

Eh! Kár itt minden szó. Lassan szedelőzködik, csomagol. Nem sok mindent visz már magával, hiszen ideje hamarosan lejár.Tizenkét gyermekét felnevelte. Mind aranyos volt a számára. Az utolsó,  álom hava vele együtt távozik, hogy átadják helyüket egy fiatalabb, energikus, új évnek, a jövőnek, melyet új reményekkel várnak a Föld lakói. 

Tétován feláll, kémleli az utat, merre induljon majd , hiszen egyre gyengébb, ereje fogytán.Pedig de szeretne még maradni! De nem lehet. Át kell adni a helyét…Halkan lépkedve közeledik 2010…Belőle pedig emlék, múlt lesz.

írta: vadvirág

2009. Álom hava, 30. napja

2009 december 29. | Szerző: kisiren

 Kellemes, szép estét!

 

/A megírt bejegyzésem elfelejtettem írás közben elmenteni, így huss!, elszállt.Ég vele!/

vadvirág

2009 december 27. | Szerző: kisiren

 De ha az alkonyat leszállott

JUHÁSZ GYULA
Esti dal

A nappal fényében, zajában
Elődöng árva egymagában
A lelkem, tévedt jövevény,
Oly idegen nekem a hajsza,
A szívemet dalokra ajzva
Oly inkognitó megyek én.

De ha az alkonyat leszállott,
Olyan kedves, kámzsás barátok
A barna árnyékok nekem,
A messze menteket idézik,
A múlt szelíden iderémlik
És földereng az életem.

 

vadvirág

2009. Álom hava, 27. napja

2009 december 26. | Szerző: kisiren

 

2009 december 25. | Szerző: kisiren

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2009 december 24. | Szerző: kisiren

 

 

Nagykarácsony immár eljő, Érkezik az új esztendő míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik.   Weöres Sándor

 

 

 

 

Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen karácsonyi szépségben.
	Csanádi Imre

 

Kis gyermekek vágya,

Itt vagy tehát, szívünkbe száll,

Karácsony édes álma.

Leszáll közénk a szeretet,

Kis Jézusunk megszületett,

Itt vagy tehát, földünk jaját,

Változtasd örömre át.

/Karácsony est /

Karácsony

Lehalkul a város zaja

karácsony estére.

Melengeti a szívünket

a kis gyertyák fénye.

Megszületett a szeretet

lelkünkben e napon,

hogy a fáradt embereknek

hitet, reményt adjon.

          

 

Csendes éj, drága szent éj.
Mindenek álma mély.
Nincs fönn más csak a drága szent pár,
Várja gyermeke alszik-e már.
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Küldj le rá álmot, nagy ég!

Csendes éj, drága szent éj.
Örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád.
Hív az óra, mely víg reményt ád.
Jézus a földre leszállt,
Jézus a földre leszállt.

 

                          

 

 

                

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.  

Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből – Úgy mint régen – Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. III. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. És a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomoru útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni… Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra…

Ady Endre

 

                      

 

 

 Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

/Dsida Jenő /

 

               

 

 

 

 

 

 

2009 december 24. | Szerző: kisiren

 

 

A szeretetnél nincs nagyobb erő,

Ez minden évben egyszer érthető.
Ha ez az igazság,
Legyen hát világosság!
Mért nem, ó, miért nem –
én csak azt nem értem, –
Mért nincs minden áldott nap karácsony?”
(Bródy János)

 

 

              

 

 Hozz örömet, békességet,
A szíveknek melegséget,
Karácsonyi szép meséket,
S az Istennek dicsőséget.

/Móra László /

 

 

Add, hogy ezúttal
a fény szülessen meg
bennem.

/ima /

 

       

 

 

Karácsony este jöjj el már, Karácsony este jöjj el már, Karácsony este jöjj el már, Mi tiszta szívvel várunk. /Bojtorján /

 

           

 

Ó gyönyörűszép, titokzatos éj! Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél. Kisdedként az édes Úr Jászolában megsimul Szent karácsony éjjel!

 

 

 

A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép, – nem is sárba, latyakba… Ropog a hó alatta.
	Csanádi Imre

                                                 

 

 

 

 

Az ünnep örömét kívánom
Minden jót tenéked
Az ünnep nyugalmát kívánom
Zárd békén az évet

Az ünnep reményét kívánom
Az vidítsa lelked
Hívő szívet, hogy új napod
Boldogan köszöntsed.

/Karácsonyi jókívánság /

                                

 

 

 

 

2009 december 23. | Szerző: kisiren

 

Valaki elment

Az ablaknál áll. Nézi a havas tájat.Arra a napra gondol. -Hány éve is?-teszi fel  magában a kérdést Juli, és megdöbben a számon.Neki olyan, mintha tegnap történt volna, úgy emlékszik minden pillanatára…Lehet azt elfelejteni, amikor valaki először találkozik “vele”, a  legyőzhetetlennel?

Akkor is ilyen hideg tél volt. A hó derékig ért.Ketten voltak otthon, beszélgettek. Juli szerette ezeket a beszélgetéseket, sokat tanult belőle.

Jókedvű, vidám teremtés volt.Aztán egyszer csak történt valami. Még most is látja a szemét.Azt a tekintetet soha nem fogja elfelejteni. Aztán ahogy befejeződik egy élet.Nincs tovább.Pár pillanat csupán, mégis milyen távolság választja el a perceket egymástól. Micsoda súlya van a volt és a van szó értelmének ilyenkor…

Akkor is dél volt, harangoztak, mint most.De azt a harangszót még most is a fülében hallja.Pedig hányszor fordult az év azóta….De vannak dolgok, amikért sose kárpótolhat bennünket a Sorsistenünk.Valamit elvett, melyet nem pótolhat semmi.

írta: vadvirág

2009. Álom hava, 23. napja

2009 december 22. | Szerző: kisiren

 

Áldja istenét,…

                               

vadvirág