2009 november 28. | Szerző: kisiren |

 

       Hogyha én lennék…      

            

 

Hogyha én lennék a fény, csak délelőtt volna,
Mindig elmulasztanám a többi időt.
Hogyha én lennék a fény, a sok virág nyílna,
Lassan elfeledtetném, mi volt azelőtt.

/ Máté Péter –dalszöveg /

 

 

                        

Magyarország!
Idegen földön ha járok,
Magyarország,
velem az út is megfordul
haza hozzád.
Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!

Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!

Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád!

Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Milliók áldása szálljon rád!

/ Oláh Ibolya-dalszöveg/