2009 november 12. | Szerző: |

Ezt csobogja a hegyi patak:

                               

 

Minden problémának több tökéletes megoldása is van!

Kínai közmondás

 

         

A két jóbarát

Az asztalnál ülve halkan beszélgetnek, nevetgélnek. Jó őket nézni, ahogy megértik , szívesen szórakoztatják, ugratják egymást.

Az egyik szelíd, szolid, mindig mosolyog, fülig ér a szája. Mindenkihez van egy-két jó szava, derűs, árad belőle az optimizmus.Amerre jár, az emberek bíznak benne, hittel fogadják mindenütt. Ő pedig örökké kedves, olyan, mintha  körülötte mindig sütne a nap, az ég örökké felhőtlen, kék,virágillat terjeng a levegőben, vidám gyermekkacaj követi.

Míg társa is nagyon szimpatikus, de ő rejtélyes, néha aggódó, titokzatos. Nem enged senkit a közelébe férkőzni, nehogy kifürkéssze valaki a jól eldugott titkokat.Huncutul mosolyog, kacsint is egyet hozzá, mintha azt mondaná: -Bízzatok bennem, nem akarok senkinek sem rosszat, de nem mondhatok előre semmit, senkinek.Inkább megfontoltan hallgat.

Jó barátok. A REMÉNY és a JÖVŐ.

írta: vadvirág

 

        Bilder hochladen

 – Nem én vagyok szép, – nézett reá szelíden a kócsag – csak a tollaim szépek. Mert mindegyikre egy angyalnak az üzenete van írva azok számára, akik szomorúak. Én csak az angyalok postása vagyok.

És attól kezdve mind a mai napig, valahányszor Álomhozó fénye kigyúl és esti szürkület borul a tavakra: a bakcsó elindul, hogy megkeresse az angyalokat. Hogy megkeresse őket és megmondja nekik, amit a kócsag üzent: fogadjanak új postást maguknak. Minden este újra elindul, kering és kóvályog a magas égen, ameddig tart az éjszaka, de nem jut el soha az angyalokhoz. Panaszos, mély hangján hívogatja őket: kro… kro… kro… – mondogatja és ez a hang olyan szomorú és olyan éppen, mintha valami vén varjú panaszkodna az éjszakában. És mert mindig úgy szól, és mert mindig össze-vissza kering és kóvályog a sötétben: az emberek vakvarjúnak csúfolják szegényt. De te, ugye, nem fogod csúfolni? Ha egyszer, későbben, ott ér az este valahol a tavak mellett s meglátod felcsillanni Álomhozót, a csillagot és meghallod magasan fent a szürkület párái közt a vakvarjú hangját, ahogy azt mondja nagyon búsan: kro… kro… kro…, te tudni fogod, hogy most indult el szegény megkeresni az angyalokhoz vezető utat. Nem láthatod őt, mert nagyon magasan kóvályog, hiszen az ég magasan van, ugye és ott valahol kell legyen az út, az a bizonyos út az angyalokhoz, csak megtalálni borzasztó nehéz. És te tudni fogod, ugye, hogy nagyon fontos dolga van szegény vakvarjúnak, mert az angyalok még most sem tudják, hogy mi történt a kócsaggal és azóta is mind csak várják a postást, hogy hófehér tollain üzenetet írjanak azok számára, akik szomorúak. Mert bizony azóta sok üzennivalójuk gyűlt össze, gondolhatod.

/ Wass Albert :A tavak könyve/

 

 vadvirág

2009. őszutó hava, 12. napja

 

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. fenyőfa says:

    Remény és jövő, milyen két fontos tényező számunkra.Örömmel olvastalak.
    Nézz be hozzám is, ha van egy kis időd!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!