2009 október 15. | Szerző: kisiren |
Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik. |
||
Albert Camus |
A vers, a vers csak egy patak…
A vers, a vers csak egy patak,
S én vele egy patak vagyok,
Fölöttem csillag tündököl,
Alattam örvény kavarog.
Egy más patakba valahol
Harsogva beleszakadok.
/Reményik Sándor /
S én vele egy patak vagyok,
Fölöttem csillag tündököl,
Alattam örvény kavarog.
Egy más patakba valahol
Harsogva beleszakadok.
/Reményik Sándor /
Takarjon be a diadalmas Ősz…
Te szép, te szomorú, te tiszta láng!
Most már: avarba hamvadó parázs,
Én nem gyujtottalak,
Én nem oltottalak
Az őszi erdőn úgy gyúltál, magadtól.
Arra jártamban
Megcsapott messziről a meleged,
Tovább mentem,
Nem éleszthettelek.
Most hát elalszol.
Aludj.
Békesség neked.
Takarjon be a diadalmas Ősz,
A csend,
S a nesztelenül hulló levelek.
/Reményik Sándor /
vadvirág
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: