2009 szeptember 21. | Szerző: kisiren |

 Álmod ha őrzi millió nádszál…

                      

 

 

Fürödtél-e már csendben és fényben,
este, ha lobban a néma tűz?
s a nádason átrepül az álom,
és rádsóhajt lágyan a puha fűz?

Álmod ha őrzi millió nádszál,
és tartja feletted az eget,
neked adja a csillagos békét,

és megsimogatja szívedet. 

/Fekete István: Nádas

részlet//

 …minden zugból manó leskelődjék…

A meséhez mennyi bizalom kell,
    hogy kavics-mód sok legyen a kincs,
    és a mondott rózsa illatozzék,
    és nyisson az álmodott kilincs.

    A meséhez mennyi félelem kell,
    kályha mellett, hol semmi veszély,
    minden zugból manó leskelődjék,
    torkot tátson odakinn az éj.

/Weöres Sándor:A meséről

részlet/

vadvirág