Batyuba szedte rongyait a nyár…
“Batyuba szedte rongyait a nyár,a pirosító kedvü oda már,oly váratlanul, ahogy érkezett.Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik,a gyár körül az ősz ólálkodik,hogy nyála már a téglákra csorog?Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,de nem hittem, hogy itt van, ily közel,hogy szemembe néz s fülembe morog.”
/József Attila /
” hogy most ilyen s egy perc múlva más,
hogy szüntelen, lázas virulás,
hogy elhull és többé nem terem
eleven mása már sohasem,
hogy nem örök benne semmi, csak
az ezer halandó változat.”
/Garai Gábor /
„Ha valamin mérgelődsz, bánkódsz, sírsz, egy hónap múlva nem úgy fogsz rajta mérgelődni, bánkódni és sírni. Hát még egy év múlva!Haj, de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év múlva látja!”
Gárdonyi Géza
„Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsön kaptam.
Mert mindenedet az élettől kaptad, s mindenedet vissza is kell adnod.”
Gárdonyi Géza
Márai Sándor:Ajándék
“És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg
Reviczky Gyula: VirágokMindig szerettem a virágokat.Oly szépek, oly szelídek, bájosak.Kacér nincs köztük, sem divat-beteg;Közönyt, álkedved egy se szenveleg,Láttatni titkosan nem vágyakoznak;Elrejtve, bokrok közt is illatoznak.Éltük rövid, de nyár van azalatt,Míg ők a nap felé mosolyognak.S ha jő az ősz, a rózsa-hullató:Sóhaj, sírás tőlük nem hallható.Haláluk oly nyugodt, olyan szelíd,Tán elhervadni is gyönyör nekik…
„Az élet útja látható renddel készített út. Nap, hold, csillag világít reá. A mellékén virág terem és kenyér.”
Gárdonyi Géza
vadvirág