2009 augusztus 2. | Szerző: kisiren |

 Pirkadás…

 

 

Az éj szürke sálja szakadozik, foszlik, és az apró résekben előbújik egy halvány fénysugár. Aztán még egy, majd sok-sok ezer fénytestvér követi. Ébredezik a nap, álmos szemeit nyitogatja.Egyre világosabb lesz.

A virágokon, fűszálakon, fák, bokrok levelein megcsillannak a harmatcseppek, melyeket az Éjtündér szétszórt kosárkájából. Ahogy a fény megsimogatja őket, csodálatosan ragyognak, tündökönek, mint megannyi csillogó üveggyöngy.Majd a fény melegének hatására egyszer csak eltűnnek. Volt, nincs…Ennyi volt az életük.

A természetes szépséges, apró csodái ők…a harmatcseppek.

 

írta: vadvirág