2009 július 9. | Szerző: kisiren |
Búcsúzik a nap…
Lassú léptekkel ballag, meg-megáll, visszanéz, mint aki maradni szeretne …Kicsit hallgatja még a madarak napi élményeit, megsimogat mindent, mindenkit utoljára, majd tovatűnik. Megy a tegnapok után, búcsút intve embernek, állatnak, növénynek. A dolgát elvégezte….
Minden elcsendesedik, csak a csend zenéje hallatszik. A fák árnyai táncba kezdenek, közöttük szétteríti sötét szoknyáját az este.Mindent beborít a sötétség.
írta : vadvirág
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia!
A cicus nagyon édes a képen.:)
Nagyon szép a blogod.
Szeretek hozzád jönni.
🙂
vadvirág:
Köszönöm Sharon!
magnoli!
Örülök Neked mindig!
Tóth Beáta Mária:
Szökött napsugár
Az égről megszökött egy napsugár
Hogy táncolva költözzön szívembe,
S melege, ahogy testem járja át
Felszárított minden könnycseppet
Melyek hosszú ideje visszafojtva
Éltek szívemen, szememen.
S helyükbe új reményt ültetett,
Hajtásain álmok nyíltak
Álmok, melyek édesek.
Mint az a mosoly, az a szó
Mely az égről lecsalta a napsugarat,
És a boldogság szárnyain hozzám szállva,
Nálam lelte új otthonát.