2009 július 5. | Szerző: kisiren |

 

 

Fa vagyok, a lábam sárban áll,
ezer álmom vétkes kört csinál
s lelkemben úgy eltéved a fény,
mint egy labirintus ösvenyén.

/Babits Mihály /

 

Naplórészlet

1.

Az épületet hatalmas park öleli körbe.Óriás fái összesimulva, kellemes árnyat adva hívogatják a pihenni vágyókat.Jókat lehet itt barangolni, vagy leülve egy-egy pihenőhelynél, eltűnődni.

Mindenütt csend és nyugalom. Ha nem esik az eső, szinte minden padon olvasgatnak, beszélgetnek.

A parkerdőt kanyargó kis ösvények szelik át.Az álló óriások ontják magukból a tiszta, friss levegőt. A sétálók  találkozáskor köszöntik egymást, váltanak egy pár szót, majd folytatják útjukat.Gondolataikat csak a madarak éneke zavarja meg.

A park egyik szobra és az odavezető virágágyakkal övezett sétány különösen kedvenc helye az ittlevőknek. Állítólag itt forgatták az egyik nagysikerű filmet, mely a háború idején játszódik, és a gimnazista fiatalok kedvenc találkahelye volt.

 

2.

Hosszabb séták alkalmával gyakran felkeresi a közelben levő óriás szálloda parkját is. Itt egy mesevilág fogadja. A mesterségesen kialakított tóban aranyhalak úszkálnak, mint a mesében, csak éppen nem kérdik meg, mi volna a három kívánsága.

 A víz felszínén rózsaszín és sárga, fehér  tavirózsák pompáznak, bontogatják szirmaikat, szinte rámosolyogva az arra sétálókra, kérdezve tőlük: – Ugye szépek vagyunk?

Aztán a tó körül a többi virág is mutogatja szebbnél szebb bájait. Hát még a különleges, hatalmas fák, melyek bátorítóan hívogatják, árnyékukkal simogatják az arra sétálókat.

Micsoda édeskés, finom illat terjeng a levegőben, bármerre sétálunk, de leginkább a gyakori levendula illatát érezni.

 

 

A tavat kis sétány szeli át, mely mellett szabadtéri színpad van kialakítva, majd az itt pihenők által elnevezett “sóhajok hídja” köti össze a szemben levő lelátóval. Itt is sokan elüldögélnek, olvasgatnak, beszélgetnek.

A fák, bokrok, cserjék, virágok társulata remekül érzi magát, szereti az Alpok-aljának e párás, kedvező klímáját. Minden üde, friss, pihentető.

 

 

3.

A hosszú, esős napok unalmát olvasással tölti. Most újra jöhetnek a kikapcsolódást nyújtó könyvek, mint régen, amikor egy könyvet többnyire egy nap alatt kiolvasott.

Olvasásra a legjobb hely a hatalmas társalgó egy-egy barátságos zuga, vagy a kávézó terasza.Ami persze nem igazi terasz, hiszen a társalgó része, csak térelválasztóval leválasztották, hogy barátságosabb legyen.

Elmerülve az olvasásban , gyakran meg-megzavarják, az ismerkedni, barátkozni akarók. Ha nincs kedvére a beszélgetés, ügyesen lerázza őket, aztán olvashat tovább.

Az egyik társa gyakran internezget mellette laptopján/ ilyenkor irigyli, hogy az övé  már régen elavult/, és remek zenéket tesz fel, ami kicsit elnyomja a háttér zaját, és nagyon kellemes háttérzene olvasás közben.

Ha a szeme elfárad, pihentetésként figyeli az embereket. Mennyiféle arc, ember, mennyi megismert élet, amit már kénytelen volt végighallgatni.

4.

Napok óta esik. Már nagyon hiányoznak a hosszú séták, az egyedüllét.

Végre estefelé eláll az eső, és kisétálhat a parkba, ahol már várja kedves barátja, a nyugtató csend, amire nagyon nagy szüksége van. 

5.

A sok esős nap után végre ragyogó napsütésre ébredt. Szinte csalogatták a napsugarak hosszabb sétára. A nyári erdő csupa  boldog zsongás.  Gyönyörű, ahogy a fák ágai között utat tör magának a simogató napsugár.

 

Az út mentén, vagy a tisztáson, a virágok táncában gyönyörködhet, ahogy az enyhe szél hajlítgatja őket. Harangvirág csilingel neki, mint a közeli kis kápolna hangja.Gondolataiból egy kakukk  zökkenti ki. Eltűnődik a megállíthatatlan idő rohanásán, a percek, órák, napok, évek múlásán.

Ezt a békés csendet hamarosan a fiatalok egyik kedvenc nyári szórakozása, a V…  fesztivál hangjai veri fel.

Jó volna még sokáig élvezni ezt a boldog, idillikusan szép természet ajándékát…Ahol minden összhangban van egymással…

6.

A Villasoron sétálva megcsodálja a felújított villákat, melyek azonos időben, azonos stílusban épültek. Valamennyinek gyönyörű, fából készült verandája van.Látszik, hogy azonos kezek készítették őket, melyek mind mesterművek, a szakma tudásáról, szeretetéről árulkodnak. Egyenként, és összességében is csodálatosak.

Szereti mindazt, ami fából készül, hiszen az egyik legszebb természetes anyag. Jó megsimogatni, megcsodálni.De szívesen ellakna valamelyikben itt, ebben a szép városban is! És hány ilyen szép városunk, falunk van, ami szemet, szívet gyönyörködtet.

7.

A Villasoron fedezte fel. Apró termetével, szolidan, csendben megbújt a tuják, fenyők között. Nem volt rajta semmi kirívó, mégis gyönyörűen állt ott a délutáni napfényben, ajtaját kitárva hívogatta , lépjen be.

Aztán meghallotta kedves, csilingelő hangját, mellyel megszólította, mint a falusi anyókák szokták kedvesen megszólítani az idegent. Belépett.A nagy melegben jó a hűs leheletét élvezni. Bent nyugalom, béke. A világ zsongása kívül maradt.

Négy idős nénike csöndben imádkozik? Elmélkedik?Egyszerűek. Szépek.A nyár szívükben már rég tovaszállt…

Lassan elmegyek. Ez a pár perc is nagyon jó volt köztük. Bent , a kis kápolnában béke, nyugalom, kinn a világban nyugtalanság, békétlenség.A lelkekben is…

írta : vadvirág