Aranyos lapály, gólyahír,


áramló könnyűségű rét.


Ezüst derűvel ráz a nyír


egy szellőcskét és leng az ég.
Jön a darázs, jön, megszagol,


dörmög s a vadrózsára száll.


A mérges rózsa meghajol –


vörös, de karcsú még a nyár.
Ám egyre több lágy buggyanás.


Vérbő eper a homokon,


bóbiskol, zizzen a kalász.


Vihar gubbaszt a lombokon.
Ily gyorsan betelik nyaram.


Ördögszekéren hord a szél –


csattan a menny és megvillan


kék, tünde fénnyel fönn a tél.