2009 június 17. | Szerző: kisiren
Szép napokat!
“Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban.
A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést. “
/Einstein /
vadvirág
2009 június 16. | Szerző: kisiren
Dsida Jenő
Jó éjszakát
Ezernyi álmos kis madárka
Fészkén lel altató tanyát,
Elrejti lombok lenge sátra;
Jó éjszakát!
Sóhajt a forrás, néha csobban,
A sötét erdő bólogat –
Virág, fű: szendereg nyugodtan,
Szép álmokat!
Egy hattyú ring a tó vizében,
Nádas-homályba andalog;
Ringassanak álomba szépen
Kis angyalok!
Tündérpompájú éji tájon
Felkél az ezüst holdvilág;
Összhang a föld, egy édes álom…
Jó éjszakát!
vadvirág
2009 június 16. | Szerző: kisiren
A néma család…
Milyen aranyosak, ahogy figyelik a mama minden mozdulatát, tekintetét, mellyel küldi az üzeneteket feléjük. És mennyire szófogadóak még ők is ebben a korban, mint a kisgyerekek.Itt még a mama szava szent.
Pedig nem hápog nekik, nem beszél hozzájuk, hiszen néma. Ezért szerették a falusi portákon is, mert hangja sem volt.
Egyszer a lóistálló tetejéről jött elő a kacsamama egy csomó néma kiskacsával. Oda rakta fészkét.A mama lerepült, a kicsik lepotyogtak. Aztán elkeveredtek a sok ezer kacsa között, feltalálták magukat, de azért külön életet éltek.
A gácsér/fiú/ hatalmasra nőtt, csodálatos, nagy mája volt.
Az ottélő állatok színes palettáján egy érdekes színfolt volt…
írta: vadvirág
2009 június 16. | Szerző: kisiren
S mint édesanyám, ringatott, mesélt…
József Attila
A Dunánál
1 2 3 1936. jún. |
——————————————————-
Pakolgatok. Hamarosan elutazom hosszabb időre, így a billentyűk addig pihenni térnek, s mivel ott nemigen lesz internetezési lehetőség ahová utazom, így a blog aludni tér.Remélem, szépekről álmodik majd, aztán elmeséli mindezt nekünk is…
vadvirág
2009 június 16. | Szerző: kisiren
Reggeli kalandozások…
Milyen friss, üde, ki korán kel, és örömmel gondozza az ébredő állatokat, növényeket…
Míg más harmatos virágot szed, hogy köszöntsön vele valakit…Egy kislány jut eszembe róla, akinek az édesanyja, és más közeli hozzátartozója is e napon született, és nekik vinne most virágot…
Lám az ügyeskedő pandák, mennyire szeretnének fára mászni. Még az sem veszi el kedvüket, ha néha nagyokat pottyannak a földre…Fő az igyekezetük!
-Ha én ezt a pipit elkaphatnám!- gondolja Cili, de nem mer hozzányúlni, mert jólnevelt, tudja , mit szabad, mit nem. Igaz, a csibe sem ijed meg az árnyékától…
Micsoda kecses tartású, szép család!A kiscsikó a mamát egy percre sem hagyja, mellette érzi magát biztonságban. Intelligens állatok.
vadvirág
2009 június 15. | Szerző: kisiren
Jó volna…
Dsida Jenő: Mosolygó, fáradt kívánság
Jó volna ilyen édes-álmosan
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, bíborfényű reggel.
Felejtve lenne minden lomha kín,
álmot súgna illatosan, ágyam:
vattás-pihés hab, lengő grenadin.
És az Isten sem nézne rám, haraggal,
csak mosolygva suttogná a szélben:
szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.
vadvirág
2009 június 15. | Szerző: kisiren
Legyen boldog,
vidám a napod ragyogó napsütéssel,
madárdallal,
finom virágillattal!
“És akinek szép a lelkében az ének
az hallja a mások énekét is szépnek.”
/Babits /
vadvirág
2009 június 14. | Szerző: kisiren
Szép vasárnapot!
-De érdekes a világ! -csodálkozik Ciluska.
Úgy emlékszem rég
Talán gyermek voltam még
Nem tudtam a szép
Érdek nélkül mennyit ér
Nem tudtam a csend
Ha túl hosszú mit jelent
S nem tudtam a jó
Kitől elfogadható.
/Karthago /
vadvirág
2009 június 13. | Szerző: kisiren
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
/Tóth Árpád /
vadvirág
2009 június 17. | Szerző: kisiren
“Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, s a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat.”
/Republik /
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X