2009 május 29. | Szerző: |

 


                    


 


 Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.


/Kányádi Sándor /


 


   


Micsoda szemekkel ámulok a világra!


 


vadvirág

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Csöpi 06 59 says:

    Kedves ártatlan szeretet képének érzem e cicát kissé szomorú szívemet felvidította .Nagyon szépen köszönöm .ÜDV. Csöpi0659


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!