2009 május 27. | Szerző: kisiren |
“Mosolyogni annyi,
mint magunkról elfeledkezni mások kedvéért.”
-A hosszú úton elfáradtam,
és még mézet sem találtam…
Brumma, brumma,
brummadza.
-Ugye milyen aranyosak vagyunk?
– Nézd, milyen ügyes vagyok!
Próbáld meg te is !
És száll a hinta,
repül rajta
Marci és Berci…
Mert olvasni jó,
nagyon jó…
-Hálából…
– Hát nem tündéri?
Ő az én legjobb barátom…
vadvirág
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Óh, de aranyosak, az ember szíve megtelik szeretettel, és mosoly ül az arcára :-)) Köszönöm hogy részese lehettem!
Szívesen kedves Napsugár.