2009 május 18. | Szerző: kisiren |

A cseresznyefa vendégei 

Kimeríthetetetlen öröm forrása  a környező természet. Ha kiülök a kertbe, mindig találok valami érdekes társat, ami gyönyörködtet, szórakoztat.

Most éppen a korai cseresznye érik, ami a kedves Füttyösök zarándokhelye.Tele velük a fa, de még a fa alatt is boldogan csemegéznek. Már annyira barátságosak, hogy szinte ismerősként üdvözölnek, éppen csak nem szállnak a vállamra. Néznek, figyelnek, de folytatják lakomázásukat.

Az egyik olyan komikus, ahogy mohón beleüti csőrét a gyümölcsbe, az pedig ráakad a madár csőrére. Remekül mutat rajta  a piros cseresznye, de szeretne tőle gyorsan megszabadulni, ezért a fűbe feni azt, míg le nem esik róla.

A szomszéd fa alatt már a kicsiket eteti anyjuk az ízletes csemegével.Mohón kapkodnak a falatért, ízlik számukra az ebéd.

Az erkélyről módom van végignézni az egyik rigócsalád életét.Éles füttyével jelzi az apa rigómamának, hogy megérkezett a finom falattal, készülhet útra.Közben micsoda trillázást levág, élvezet hallgatni muzsikáját.Ritka szép zene.

Míg a mama távol van, addig rigópapa etetgeti őket, majd vigyáz rájuk, amíg anyjuk visszatér.És ez így megy egész nap. Rengeteg ennivalót hordanak az örökké éhes kicsi fiókáknak, hogy gyorsan növekedjenek. 

Hiába. Nincs megállás. Az élet minden percét ki kell használniuk…Ez a törvény náluk.

 

vadvirág