2009 május 3. | Szerző: |

 MÁJUS


 


TAVASZUTÓ-ÍGÉRET HAVA-PÜNKÖSD HAVA


Gyöngyvirágos, víg májust!


 


 









(részlet)



A futó évek margójára


A „május” hónapnév eredete igen zavaros. Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a szó maga görögül „anyókát” vagy „dajkát” jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész isten. Aztán volt külön a rómaiaknak is egy Maja nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, a tavaszi termékenység istennője. Végül volt egy „deus Majus” istennév, ez a „magnus” (nagy) szó fokozásából eredt, és „hatalmas, nagy istent” jelentett, vagyis Juppiternek volt a mellékneve. A Julianus naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Juppiternek szentelték, s elnevezték „mensis Majus”-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a két termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. Így például a római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték „majalis”-nak. A középkorban az emseáldozat elmaradt, de maga az ünnepség mint „majális” fennmaradt. Maja istennő neve különben egy más formában is megmaradt. A rómaiak ugyanis „Majestá”-nak (a görög „megista” = legnagyobb) is nevezték, s az eredetileg csupán ennek az istennőnek kijáró „majesta” címet később más istenségekre, sőt földi uralkodókra vagy pedig általában „fenséges” fogalmakra is kiterjesztették. Ez újra egyik példája a címek devalvációjának.


 


kerti-virag-007


magyar népdal










Ej-haj, gyöngyvirág,






Teljes szegfű, szarkaláb,





Bimbós majoránna!





Ha kertedbe mehetnék,





Piros rózsát szedhetnék,






Szívem megújulna


 


 

kerti-virag-021


 







Tóth Árpád: Május


(részlet)

 

 

 

 

 

 

 

kerti-virag-037












Mikor május kezdi híves hajnaltájon




Édes ébresztőjét halk muzsikaszájon:




Lehet-e rossz jóslat, perben dús csodákkal,




Egy csokorba kötve friss orgonaággal?





Ady Endre: Május












Tündéri május, lombot fakasztó,




Könnyű felöltőt szegre akasztó,




Légy üdvözölve:




Szívet fakasztó, emlék-marasztó…








Járok a korzón, szívembe’ mámor:




Kacagva libben leányka-tábor.




De szép az élet…




Fél óra múlva — zuhog a zápor…


Márai Sándor Négy évszak


(részlet)



Május


Májusnak dallama van, melyet a nemzetközi dalszerzők hasztalan igyekeznek lekottázni. Már mindent megkíséreltek e célból: de mindig csak dallamos zenebona lett belőle, célzásokkal a gyöngyvirágra és a mérsékelten viszonzott szerelemre. Az igazi májusi dallam mélyebb, s egyáltalán nem érzelgős. Van benne valami a földrengésből. De van benne valami a halál neszéből is. Félelmes hónap. Okos öregek nem szeretik, óvatosan élnek ízeivel, fényeivel és illataival, lehetőleg elbújnak vagy elutaznak előle.



 



 



 



Mécs László: Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld

(részlet)













Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.




A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.




Kószálni jött ma kedvem: apostolok lovára




kapok s vaktában érek egy messzi kis tanyára.







Juhász Gyula: Május ünnepe


(részlet)













És jött a május. Ezer orgonának




Lila bugája búgott, a napon




Minden bokor virágba öltözött föl




És a paréj is megnőtt szabadon.








Mint győzedelmi zászló, égbe lendült




A jegenye s ezer pacsirtadal




Hirdette boldogan és büszkeséggel,





Hogy itt a május és a diadal!


 


forrás: Jeles napok


 


vadvirág

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Legutóbbi hozzászólások

Kategória

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!