Hittem a csábító napsugaraknak…
Tegnap ebédkészítés közben bekopogtak az ablakomon. Ragyogó napsütésben a sugarak kívántak kellemes vasárnapot csalogatva ki a természetbe, s míg megsütöttem az őszibarackos csirkemellet, addig jókedvemben dudorásztam, hiszen benntről már tavaszi kép látványa tárult szemeim elé…Most még a rigó fiak is figyelmesen hallgattak, nem kezdtek nótázgatni…
Közben tekintetem gyakran megállt a nyíló orhideán, ami hasonló. mint a képen, de színe még szebb, és 14 virág pompázik rajta.
Míg tegnap a tavasz üzent, addig ma újra a tél köszöntött ránk, meghintve apró hópihékkel bennünket.
Nem lehet haragudni rájuk, hiszen ki vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Épp, hogy megérkeznek, kicsit megpihennek, de alig, hogy helyet foglalnak, máris át kell adniuk azt.Így aztán hol tél, hol tavasz köszönt ránk reggelente…
De már jobban örülnénk az enyhe, barátságos, kellemes tavaszi időnek!
Most ismét ilyen a kúszó bokor…
Viszont a délutáni teához jóleshet egy kis finom édesség, hogy jobb kedvre derítsen bennünket …
vadvirág