Reggel, ahogy kávézás közben táncoltattam a kiskanalat a gőzölgő kávéban, kitekintve az ablakon, látom, hogy hétágra süt a nap, mely csábít, hívogat a természetbe.
Nálunk a leesett hóból már csak itt-ott van egy-egy folt mutatóban, de ahogy egyre feljebb haladunk a hegyek közé, még ismét tél van.
A vár alatti pihenőben megállva térdig érő hó fogad. A táj mesébe illő: szikrázó napsütésben csillogó hópaplan borít mindent. A várhoz vezető út járatlan, csak az állatok hagyták ott lábnyomaikat.
A metsző, kellemesen hideg  levegő szinte marja a bőrünket, de a séta nagyon jólesik.
A kis kikapcsolódás, felüdülés után jobban esik az ebéd , amit tegnap készítettem.A forró húslevest b.szalonnába tekert burgonyás húsgombóc, libasült zöldségkörettel, sült paprikával, és sok-sok savanyúság, majd a kedvenc almás-diós követi.
Mindegyikből csak csipetnyit fogyasztva is, finom, de kiadós volt az ebéd.Jöhetne  újra egy jó kis séta, de zordul az idő, így olvasgatás lesz belőle.Most így kerek a világ.
írta: vadvirág