2008 november 29. | Szerző: kisiren |

 Gondolataim 

A hó és fagy elől bementettem az utolsó nyíló kerti virágjaimat.

Most gyönyörködöm bennük.

 Apró, gömbölyű, sárga  krizantémok.

Fejüket mélyen meghajtva,

 alázatosan ,

búsan tekintenek rám,

mintha tudnák,

 hogy sorsuk meg van pecsételve,

közeleg haláluk.

De addig,…

 addig még utoljára megmutatják szépségüket nekünk,

és szinte halkan mondogatják :

 -Ilyen a világ…

múlandó…

csak idő kérdése…

 

írta: vadvirág