2008 október 27. | Szerző: kisiren |
“Piros levélből vérző venyigék.
A sárga csöndben lázas vallomások.
Szavak. Kiáltó, lángoló igék.”
Kosztolányi Dezső
“Ó áldott őszi tarkaság!
Szelíden búcsúzkodó lángok!
A néma domboldalban állok,
S nézem a bölcs kis dudva-fát.”
Tóth Árpád
vadvirág
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Felhasználónév
Jelszó
Emlékezzen rám | Regisztráció
Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató
Hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. Cafeblog hírlevelet küldjön számomra.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: