2008 szeptember 16. | Szerző: kisiren
Gondolataim
Az utóbbi hetekben a sporttal kapcsolatos véleményektől volt hangos a média, ahol bírálták az eredményeket.
Sokszor elgondolkoztam azon, mit is jelent számomra a sport?
Mindenekelőtt játékot. Olyan játékot, ahol csapatban vagy egyénileg folyik a küzdelem, és a végén mindig van győztes, és vesztes. Ezt tanultuk, erre tanítjuk a gyerekeket is, hogy tudják elviselni a győzelem mámorát, de a veszteség kudarcát is.
A győzelem további sikerekre ösztönöz, a veszteség megmutatja hibáinkat. Ez történik a versenyeken/olimpián is. Van aki győz /általában a jobbik/, van aki veszít, bármennyire felkészült, mert abban a pillanatban a másik volt a jobb, neki kedvezett a szerencse.
A győzelmet/veszteséget sportszerűen kell elfogadni, megélni. A szurkolók, akik a fotelból kísérik végig mindezt, nem követelhetnek tőlük mindig győzelmet, bármennyire jó volna az. Ezért nem helyes, ha előre megnevezik , és biztosak egyesek győzelmében/ mert nagy kudarc lehet a végeredmény/, erre most nagyon jó példát láttunk.
Sok szó esik a pénzről is. Van, akinek semmi nem elég/mint más területeken/, és vannak, akik szerényebbek, reálisabbak e téren.
Az egész nagy játék kiemelkedő győztese szememben V.A., akiről nem zengedeztek, ő csak tette a dolgát: felkészült becsülettel, nagyszerűen versenyzett, és nyert. Mert hittel, akarattal végezte mindezt, megmutatva, így is lehet nyerni.
Nekem a tömegsport nagyon fontos. Nevelni a gyerekeket a mozgás, a játék örömére, kapjanak kedvet hozzá egy életre. Tudják, hogy az egészséges élet alapfeltétele a mozgás, aki pedig életcélnak választja, kapjon meg minden szükséges támogatást, vállalja a siker érdekében a lemondásokat, a munkát, és végezze azt legjobb tudása szerint.
vadvirág
2008 szeptember 16. | Szerző: kisiren
Jó reggelt! Kellemes kávézást!
“A türelem hatalom : idővel és türelemmel selyem lesz az eperfa leveléből.”
/kínai közmondás /
vadvirág
2008 szeptember 15. | Szerző: kisiren
Nézem a tálon mosolygó gyümölcsöket: szőlőt, szilvát, körtét, almát, diót.A természet ajándéka.
Mindnek más az alakja, formája, színe.A nyári napsugár érlelte őket. Szinte csábítóan szemeznek velem, és hallom, ahogy suttogják:- Kóstolj meg, harapj belém, meglátod milyen pompás az ízem!
Én pedig hagyom magam elcsábítani, mert valamennyit imádom.
Először a kékeslilás nagyszemű szilvát választom.A szépséges, hamvaskék ruha alatt aranysárga a húsa. Íze olyan a számban, mint a mézédes sárgadinnye. Mennyi cukrot halmozott magába a nyáron!
Ilyenkor, lekvárfőzés idején eszembe jutnak a régi élmények…
Hatalmas üstben rotyogott a szilvalekvár, mi pedig körbeültük. Mindig sokan voltunk: szomszédok, felnőttek, gyerekek. Váltva kavargattuk, közben ment a móka, vicc mesélése, dalolás. Aztán éjfél körül lefeküdtünk, de a felnőttek reggelig kavargatták a potyót, míg lekvár lett belőle.
Ma már ezt is másként készítjük…
vadvirág
2008 szeptember 15. | Szerző: kisiren
“Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot,
odaesik a párkányra egy száraz falevél.
Ősz a küldője, szélpostás a hozója.”
Móra Ferenc
vadvirág
2008 szeptember 15. | Szerző: kisiren
Szép hetet mindenkinek!
“Keresd az életben mindig a szépet!
Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz!
S hidd el, ha sokszor durva is az élet,
Mindig találni benne kellemest és szépet.”
Geothe
vadvirág
2008 szeptember 14. | Szerző: kisiren
“Őszi este az ajtóban
barna prücsök hegedül.
– Miért húzod kis muzsikus,
küszöbömön egyedül ?
– Közeledik a hideg tél,
azért jöttem én ide,
Kikeletig húzom néked,
ha szállást adsz télire.”
Faludy György
vadvirág
2008 szeptember 14. | Szerző: kisiren
Hálám jeléül Drága Szüleimnek,
akiktől a legdrágább kincset, az életet kaptam.
vadvirág
2008 szeptember 14. | Szerző: kisiren
” – Nem, nem.Nem érzitek, hogy a latinban több van?
Rémülten dobogott a szívem, de nem bírtam magammal. Be kellett kiabálnom:
-Egyedül te vagy az Isten…
Mit tettem, mi lesz ebből?
Az lett, hogy a latin tanár úr ölbe vitt be az iskolába, és többet aztán sose kértek tandíjat Móra Márton földbirtokostól.
De azért szeptember nekem legszomorúbb hónapom marad erre az életre.
És ha én a befelé síró fajtából való vagyok is, mindig teleszivárkodik könnyel a szemem, ha szeptemberben lehajtott fejű kisgyereket látok. “
/ Móra Ferenc : Szeptemberi emlék /
vadvirág
2008 szeptember 16. | Szerző: kisiren
“Érik a szőlő, hajlik a vessző,
bodor a levele…”
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X