2008 szeptember 26. | Szerző: kisiren
“Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja Isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”
/ Petőfi Sándor /
Az őszi erdő csodálatos színjátéka a lombhullatás.Szinte a szemetek előtt,napról napra színesednek a levelek, változnak fokozatosan sárgára,vörhenyesre vagy éppen barnára, a színek ezerféle finom árnyalatát csodálhatjátok meg.
Ilyenkor az erdő madárvonulás lázában ég. Mindenütt tollas utasok nyüzsögnek, fent a magas ágak között éppen úgy, mint a bokrok alatt.
Schmidt Egon
vadvirág
2008 szeptember 25. | Szerző: kisiren
Csúcsok
Nézem ezeket a magas csúcsokat, és eltűnődöm…
Mennyi csúcsot kell életünkben megmászni ahhoz, hogy többé-kevésbé célba érjünk.
Itt van mindjárt a tanulás. Van aki egyszuszra feljut a legmagasabb csúcsra is, mert istenáldotta tehetsége, vagy szorgalma , vagy akarata van. Míg a másik belegebed abba is, hogy feljusson a legalacsonyabb, legközelebbi dombocska tetejéig, mennyi erőt, energiát fektetve bele.
Mennyire igaz, hogy nem vagyunk egyformák…Ezt kell látni a gyerekek terhelésénél is…Mindegyik más adottságokkal, képességekkel rendelkezik…
vadvirág
2008 szeptember 25. | Szerző: kisiren
” Most pedig nem tehetek hasznosabbat, mint hogy Nektek a jó írók műveinek olvasását ajánlom. Fölfedem Előttetek, hogy a bölcsesség kincsei a könyvtárak mélyén rejtőzködnek. “
Comenius
A gyönyörű Melkben járva, az apátsági könyvtárban beszippantva a könyvek sajátságos illatát, újra elcsodálkoztam : Mennyi érték van felhalmozva a könyvek tárában…A tudás, a tudomány milyen végtelen…
vadvirág
2008 szeptember 24. | Szerző: kisiren
Tűnődés
“Ép testben ép lélek” tartja a mondás.
Tegnap útközben hallgatom a rádióból, hogy a parlamenti képviselők javasolják a mindennapi testnevelés órát.
Természetes, hogy a többi tantárgy rovására, hiszen a meghatározott órakeretet túllépni nem lehet.
Mi lesz a többi tantárggyal, hiszen már így is leredukálták minimálisra. Mi lesz az olvasásal, helyesírással, matematikával? A többiről már nem is szólva.
Pedig van más út is arra, hogy a testet fejlesszük…Talán a szakma véleményét is meg kellene hallgatni…
– – – –
Tegnap este nézem az egyik utazási csatornát,éppen sült mormotákat tálaltak fel.
Korábban írtam róluk, hogy milyen kedves állatkák, ezért a látottak megdöbbentőek voltak számomra.
2008 szeptember 24. | Szerző: kisiren
JÖN AZ ŐSZ, MEGY A NYÁR.
“Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik,
a másikkal a télbe kapaszkodik.
Az egyik szeme mosolyog,
a másik szeme sír.”
Móra Ferenc
Verbőczi Antal:
Ősz
Tejfehér ködből kelve ki reggel
Estelig zúgó, búgó szelekkel
Altatja már a természetet.
Tépve csak tépve fürge kezekkel
Lombot az ágról sorra leszed.
vadvirág
2008 szeptember 22. | Szerző: kisiren
Jó reggelt, szép hetet!
” Mindenki az emberiséget akarja megváltani,
senki se önmagát. “
/Lev Tolsztoj /
vadvirág
2008 szeptember 21. | Szerző: kisiren
Morzsák
1. Elillant a nyár. Gyorsan csomagolt, és tovatűnt, mint aki megsértődött valamiért. Pedig mennyire marasztaltuk volna még, hiszen olyan jó a kellemes őszi napsütésben sütkérezni, érezni a finom gyümölcsillatokat, gyönyörködni a nyárutó virágaiban.
Lesz-e még indiánnyár az idén? Csak reménykedünk benne, hogy a természet kegyes lesz hozzánk, és meghallgatja kérésünket.
Váratlanul ért bennünket ez a hideg, őszi, esős idő.Ezért ma délelőtt kihasználva azt a kevéske napsütést, kultúrálódni voltunk. Érdemes volt. A vártoronyból nagyszerű panorámában gyönyörködhettünk.Érdemes volt kihasználni az adódó lehetőséget,e látvány megunhatatlan.
2.A házak körül nagyon kevés fecske látható. Eltűntek a kis barátaink. Mesélik, hogy a napokban egy-egy útszakasz mentén hatalmas csapatokban pihentek, az arra közlekedők megpróbálták őket elhessegetni, felröppenteni, de nehezen ment. Nagyon legyengültek.
A hírtelen jótt hidegben elbújtak a férgek, kukacok, emiatt sokat éheztek, legyengültek. Sajnos a gyengébbek, a késői fiókák közül ilyenkor sok elpusztul.
Pedig a hosszú utazáshoz táplálékra, energiára volna szükségük.Vajon hányan érnek célba?
vadvirág
2008 szeptember 27. | Szerző: kisiren
“Sárguló, ritkuló lombú fák,
üresen ásító fészkek.
A fák alatt egy kis legény
vidáman fütyörészget.
Almát tallózgat lomb között
lapító almát, körtét.
(Kár, hogy a dióágakat
a verők összetörték.)
Megrakja zsebét, kebelét,
s kiül az őszi napra.
Mellette dióval tele
üldögél kalapja.
Elkezdődik a lakoma.
A szomszédban lekvárt főznek.
Süt a nap, finom szilvaíz
illata van az ősznek. “
/Kányádi Sándor /
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X