2008 augusztus 31. | Szerző: kisiren
Kisasszanynapi legenda szerint Szűz Mária születésének éjszakáján a hunyor,
amikor Jézust szülte a gólyahír,
Mária menekülésekor lehullott könnyeiből a gyöngyvirág,
hajából az árvalányhaj,
a gyermek Jézus mosdóvizéből a nefelejcs fakadt.
/forrás:www. origo. hu /szeptember/
vadvirág
2008 augusztus 31. | Szerző: kisiren
SZEPTEMBER
Földanya-, Kisasszony- ,Szent Mihály hava
” Nyár késeje, ősz hamara.”/Erdélyi József /
Még nyár, már ősz van.
fotó:Legeza Dénes István
“Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csillag, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.”
/ Radnóti Miklós : Szeptember /
” Elhull a virág, eliramlik az élet…”
/ Petőfi Sándor /
“És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve,
Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér ? “
/ Tóth Árpád /
“Mikor először mennek iskolába
Az első osztályos kisgyermekek,
Illatot hint az ősz minden virága,
Amerre lépnek, dalok csengenek.
Mikor először mennek iskolába,
Szivükben bűvös áhitat terem,
Kitárul nékik a mesék világa,
Hol betűk nyílnak kéklő tengeren.”
/Keszthelyi Zoltán.
Első osztályosok/
vadvirág
2008 augusztus 30. | Szerző: kisiren
” Változnak az évszakok,
jó idők, rossz napok…”
/ Balázs Fecó: Évszakok – dalszöveg /
” Elaludni készül a nyár,
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már,
Vigyázz rám…”
/ Dés László – dalszöveg /
vadvirág
2008 augusztus 29. | Szerző: kisiren
“Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét –
aludj el szépen, kis Balázs.”
/József Attila /
Jó éjszakát!
vadvirág
2008 augusztus 28. | Szerző: kisiren
“…a nevelésben a világ emberré lesz, és az ember felfedezi a világot magában. ” /R. Steiner /
Szilvaszedés…Szőlő-szüret!
Kigyúltak a pásztortüzek.
Nyit a Tudás Kapuja:
kezdődik az iskola!
/ Tamkó Sirató Károly /
A varázslóiskola
/részlet /
“…Ami valóban szükséges, az sokkal egyszerűbb és egyúttal sokkal nehezebb. Bennetek magatokban rejtezik.
Mindnyájan tanácstalanul hallgattak.
– Ez bizony a vágyerő – folytatta a tanító úr, – aki varázsolni akar, annak uralkodnia kell a vágyain. Ám ehhez előbb ismernie kell a valódi kívánságát és meg kell tanulnia bánni vele. “
/Michael Ende/
Hárs Ernő fordítása
——-
Milyen jó volna sok-sok varázsiskola, ahol nagy hozzáértéssel nevelnék, tanítanák a szorgos gyerekeket az élet rejtelmeire…
——
Kicsi legényke még azt sem tudja, mi az az iskola, és máris lépten-nyomon odaindul, mert hallja nagyobb gyerekektől azt.
Veszi a kis táskáját a hátára és indul.
-Megyek iskolába, vár a tanító bácsi, tanító néni – mondja.
-Jó legyél! – figyelmezteti önmagát, ahogy hallotta…Biztosan később is ilyen kedvvel megy majd a suliba…
——————–
“Kopog már a barna dió,
véget ér a vakáció.
Vidám ruhák, fénylő szemek,
gyülekező gyereksereg.
Mint a fecskék messze délre,
készülnek az új tanévre.
Villanydrótjuk iskolapad,
kedvük alatt majd leszakad. “
/Hárs Ernő /
vadvirág
2008 augusztus 28. | Szerző: kisiren
Életem morzsái
1.Tegnap nagyvárosban jártam, de ott nem volt kedvem vásárolni, így most itthon pótolom. /Hajnalban felébredtem, és átgondoltam, mi az, amit feltétlenül vinni kell, mert csak lényeges dolog jöhet számításba./ Közben betértem egy jó kis butikba, ahol vettem akaratomon kívül két édes ruhát, teljesen új, és fizettem érte 850 forintot. Mondtam is az ismerősömnek, hogy nem érdemes a varrógépet elővenni. /Valamikor varrogattam magamnak mindenfélét, bár tanulni soha nem tanultam, de volt egy kis hajlamom hozzá./
Mindkettőnek nagyon kellemes az anyaga, a szabása, szóval nagyon kedvemre valók. Utazáshoz picire összehajthatók – ezt külön szeretem.
2.Ezután mentem az élelmiszer boltba, amikor váratlanul valaki a nyakamba ugrott.Volt kis tanítványom, Zsazsa volt az, akinek roppant megörültem, mert a nyáron nem találkoztunk.
Mint mindig, most is különleges volt a frizurája, a ruhája, Tele ékszerrel, csecsebecsével, ez mind hozzátartozik.Sokat nőtt, már felsőt kezd, igazi hölgy. Ezt a hajlamát nagyon kedveltem, mi is ilyenek voltunk kislányként.
Csak szorította a derekamat, ölelt, pedig már nem most váltunk el.De ő jól tudja, hogy nagyon kedveltem őket. Szemei, szavai simogattak, bennem pedig előjött az akkori Zs.
Nagy teherbírású, minden iránt fogékony gyerek volt. Jó népi-, szalontáncos, kiváló sportoló, jó bábos,… szóval olyan igazi nyüzsgő kislány. Remekül szavalt, kicsit a matekból mardt le néha, arra már kevesebb idő jutott. Aztán párszor gyakoroltam vele külön délután, és remekül behozta, élvonalba került abból is. Mint jó küzdő sportoló, nagy volt benne az akarat. Nagyon örültem a sikerének.
Ezek a találkozások, annak boldog percei, a csillogó szemek, az őszinte ragaszkodások szépítik meg a szürke hétköznapokat…
3.Lassan pakolgatni kellene, összerakni dolgokat, de ezt már kezdem nemszeretni. Pedig sok szép dolog csábít, és reménykedem, hogy az idő is kegyes lesz, mert a meleg miatt mostanában már februárban lekötöm az utat.
Nem szeretem a meleget, pedig nyolc éve majdnem elmentem Floridába dolgozni, attól is az ottani időjárás riasztott el, no és a honvágy. Nemsokáig bírom ki a kis kuckóm nélkül, engem csábít , mint gyerekkoromban, az otthon melege, illata…
vadvirág
2008 augusztus 27. | Szerző: kisiren
“Gyorsan jött és ment a nyár,
virágpapucsban szaladt,
telerakta gazdagon
a gyümölcsös kosarat. “
/Fésüs Éva /
A koraesti napsütésben nagyon kellemes volt ismét kiülni a teraszra, figyelni a kisfecskék gyakorlását. Szinte feketlik ilyenkor tőlük a villanydrót. Hangos ficserékelésük messzire hallatszik, ahogy bíztatják egymást, és magukat is.
Megfigyeltem, hogy három biztos pont van, ahol megpihenhetnek, kifújhatják magukat : a villanydrót, a fenyőfák, és a háztető.
De már annyira összeszoktunk, megbarátkoztunk, hogy berepülnek a teraszra is, köröznek egyet vidáman, szinte még a tányérba is belekukkantanak, aztán tovaszállnak.
A gyengébbek hamar elfáradnak, lihegnek-pihegnek, aztán újra nekivágnak a távnak, bízva a sikerben.
Olyanok, mint a gyerekek, akik a távfutást gyakorolják.
Mennyi energia, akarat kell ezeknek a kis barátainknak, hogy végül sikeres vizsgát tehessenek – így tűnődöm, amikor újra iderepülnek kedvenceim…Én pedig megunhatatlanul gyönyörködöm bennük…
vadvirág
“A nyárutó
nagy ajándék,
akkor tetőzik
a játék,
és elfárad
és véget ér,
s kezdődik
az iskola.”
/ Pap József /
2008 augusztus 26. | Szerző: kisiren
Szól a rigó : de jó,
érik a dió,
millió,
millió!
Útra kel a fecske,
jajgat a fürjecske :
pitypalatty,
pitypalatty
nyár, nyár,
itt maradj!
/Csanádi Imre:
Nyármarasztaló /
Nyárvégi pillanatok
Tegnap reggel a teraszon kévézva rentgeteg kisfecske gyakorolta a villanydrótok és fenyők körül kerigve a reggeli tornát. Gyönyörködve néztem, hogy ezek a kis frakkos madárkák már milyen ügyesen repülnek, készenállva a hosszú utazásra.
Vallami különleges csemegét találtak a fenyők tetején, mert mindig megérintették azt csőrükkel, majd tovalibbentek. Olyan volt az egész, mintha örömtáncot járnának, hálátadva még az itt tölthető időért.
Tanulásuk, gyakorlásuk a pár nap múlva iskolába igyekvő kisgyerekeket juttatja eszembe, akik most kezdik majd ízlelgetni az iskolai életet, és ők is ilyen jókedvűen, vidáman csacsogva mennek majd, mint ezek a kis barátaink.
Ugyanakkor valami szomorú érzés tölt el, hogy el kell válnunk ezektől az aranyos jóbarátoktól. Nemsokáig csicserékelnek már, érzik ezt ők is . Talán ezért is van ez a nagy boldogságuk: Kihasználni minden percet, amíg itthon vannak.
Remélem, még itt találom őket, míg visszajövök, nem mennek el búcsú nélkül.
“Jaj, be kár,
jaj, be kár
búcsúzkodik már a nyár,
egy fűszál
tetején
sír egy katicabogár.”
/ Ténagy Sándor . Nyárvég
részlet /
vadvirág
2008 augusztus 31. | Szerző: kisiren
Kellemes, derűs napokat kívánok!
“Aztán megölelt, s mutatta némán az ösvényt, amelyen indulnom kell.
Magyar ember, ha búcsúzik nem beszél. “
/Sütő András /
A gépet kikapcsoltam…a billentyűzet pihen…újabb történetekről álmodik…
SZÜNET…
vadvirág
Oldal ajánlása emailben
X