Hangulatok
Kaprot csipegetek a kertben az ebédhez.Ma “kosztümös”ebédet készítek: hallevest, halpaprikást kapros, túrós tésztával.
Közben gondolataimba merülök. Tegnap délután és koraeste egyik ismert kisvárosunkban sétáltam, amikor a templomból orgonamuzsikára lettem figyelmes. Ezt persze ki nem hagytam volna. Már többször jártam e templomban, de mindig tetszik a hangulata. Most is sürögtek, forogtak benne, kellő ízléssel díszítették az ünnepi alkalomra.
Majd egy folyóparti étterem teraszáról néztem a mélán hömpölygő vizet,azon tűnődve, mennyi vízcseppből tevődik össze e hatalmas víztömeg, hogyan lesz a töméntelen apró részecskékből ez az egységes egész, mióta teszi meg ezt az utat, a forrástól a tengerig.
Az idő remek, sok kiránduló sétálgat városszerte, itt a folyóparton is. Továbbindulunk. Megnézzük az átadás előtt álló új színházat. Tetszik az épülete és a környéke a szökőkúttal. Barátságos, vendégcsalogató.
Ahogy nézelődöm, a tér egyik villanyoszlopának tetején egy gólyafészekre leszek figyelmes. A gólyapapa türelmetlenül téblábol a fészek szélén, már útra készen. Tekintetével a távolt fürkészi. Hamarosa a levegőben felbukkan a felesége, ahogyan két lábát összezárva, szárnyait kifeszítve, fejét, nyakát előre tartva odasiklik a fészekhez.- Hol jártál ilyen sokáig?- kérdi a morcos férj, de a választ már nem várja meg, útnakered. Megy ő is békát, halat lakmározni.Az anyamadár pedig hozzálát a vacsoraosztáshoz, hiszen a kicsinyek is éhesek.
Így mélázok gondolataimban, amikor a kertipadra hozzámrepül egy feketerigó, és élesen fuvolázva adja tudtomra jöttét. Füttyös Feci szájában egy óriási kukacot cipel, de nagy a sürgés-forgás a kertben, bármerre nézek. A sok rigó csemegézik, közben pedig vígan zenélnek, hiszen terített az asztal számukra, van minek örülni…
-Énekeljetek csak!- bíztatom őket, élvezve a kellemes meleget, a virágok, a fák, és a fű tavaszi illatát. Közben e szép gondolat jut eszembe:
Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz, gondot ő visel reád.
Jó tavasszal nyit virágot, messze érzed illatát.
Kis madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát.
Ültess fát!
/Jókai Mór /
vadvirág