2008 február 29. | Szerző: kisiren |

 Nézem a tavasz hírnökeit. Gyönyörködöm bennük. Olyanok, mintha az örökké mosolygós, jókedvű Tavasztündér a virágokból font koszorújából hullajtotta volna el őket.

Az egyik hófehér, mint az ártatlanság, a tisztaság jelképe. Bimbója olyan, mint a lehulló könnycsepp. Ő a kecses hóvirág.

A másik fényes, sárga színű, mint a nap fénye. Bimbója egy gömbölyű gombocskához hasonlít. Ő a selymes boglárka.

Mindkettő boldog, vidám, és halkan azt kérdezik: – Ugye szépek vagyunk? -Csodálatosak!                

vadvirág

 

” A tavasz illata járja át szívedet,

 Mosolyogj hát s örülj az Életnek! “

    /Körösné Anna: Tavasz

                részlet /