Kirándulás
Tegnap az egyik kedvenc városomba látogattunk, ahová szerpentines,hegyi utakon keresztül jutottunk el.
Szeretem ezt az utat, mert közben nézelődhetek, figyelhetem a természet változásait. Most is ezt tettem. Több helyütt megálltunk, így az egyik hegytetőn is, ahonnan a ragyogó, tavaszias napsütésben körbetekintve gyönyörködhettem a közeli és távoli hegyekben, melyek nemrég még ezerféle színben, később hófehérben pompáztak, most pedig szürkés, barnás feketén, kopáran várnak valamire. Egy titokzatos jelre,melynek hatására felölthetik gyönyörű, új ruhájukat, mint a bálba készülő hölgyek, aztán ezt a mélységes hallgatást, csendet felváltja egy zsongó, vidám muzsika. Ennek előhírnöke már a hosszabodó nappalok, és a gyakoribb, enyhülő napsütés.
Márai városába megérkezve, mindig az első utam a Dómba vezet.Fejedelmünk és közeli hozzátartozói előtt nagy tisztelettel hajtok fejet.Számomra az igaz hazaszeretet örök példaképei ők.
A gyönyörű belvárosban sétálva, megelevenedik előttem a régi, szép város hajdani lakóinak élete, melyről sokat olvastagattam.A város hangulata, mai élete is nagyon kedvemre való.Szeretek itt sétálni, nézelődni, feltöltődni…