2008 február 27. | Szerző: kisiren
Szívfájdító tavasz.
És olyan jó.
És olyan jó.
Tavasz, szívfájdító.
És olyan jó.
És olyan jó.
És mégis olyan jó.
/Reményik Sándor:Hála
részlet /
Életmorzsák
1. Az elmúlt hétvégén elutaztam, no nem túl messzire, és nem sokáig, csak pár napra, de jó volt kicsit kikapcsolódni, töltődni.Vasárnapra igazi tavaszi idő köszöntött be, hatására szinte az egész város zsongott.
Szeretem ezt a várost. Korábban közeli rokonom segítségével többször megfordultam a gyógyfürdőjében is, ami nagyon kellemes hely.
A parkban ismét találkoztam a kedves, szépkorú házaspárral, jó volt bennük újra gyönyörködni…
2.Tegnap szomorú napom volt. Kimentem a temetőbe.A múló évek száma nő, de az érzések ilyenkor mindig változatlanul előjönnek.Zaklatott lelkem megnyugtatására a kedvenc hegyi patakomhoz mentem.Itt a tavaszi napsütés, a zsongó, dudorászó vízcseppek, az aranyos hóvirágok, boglárkák simogattak, köszöntöttek, felvidítottak.
A hóvirágok vidám táncot lejtettek, a sárga, selymes boglárkák mosolyogtak,és azt susogták: -Örülj a tavasznak! Legyél boldog velünk!
Itt-ott még egy-egy kedvenc madárkám is közbecsivitelt, mindannyian simogatták lelkemet…
vadvirág
2008 február 27. | Szerző: kisiren
“És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre.
Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó,
de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes…”
/ Márai Sándor /
2008 február 26. | Szerző: kisiren
” Jó lenne mindenkit szeretni.
Elfogadni más igazát.
Nem aratni, csak mindig vetni…
Szebb lenne tőle a világ.”
/ Helen Csok: Kívánság /
2008 február 25. | Szerző: kisiren
” A művészet gyönyörködtet, tanít,
szórakoztat, emberségre nevel. “
/ Végvári Lajos /
2008 február 22. | Szerző: kisiren
A TEREMTŐHÖZ
/ részlet /
Köszönöm, hogy megteremtettél,
Ó,Szeretet, és idetettél,
Hogy csillagok, ködök, hegyek
Között ember legyek.
Köszönöm, amit látok,
A teremtett világot,
Hogy még a rossz sem céltalan,
Mindennek jelentése van.
És én is neked kincset-érő
Egy vagyok, soha visszatérő,
S akár a férgek, vagy a szentek,
Valamit jelentek.
/ Vas István /
2008 február 22. | Szerző: kisiren
” Ne erőszakkal oktasd a gyermekeket a tanulmányokra drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama.”
/ Platon /
Morzsák
A minap az egyik közeli nagyváros utazási irodájában volt dolgom, A parkolóházból menet betértem egy áruházba, melynek friss péksüteményillata mindig elcsábít.
Vásárlás után odalépett hozzám egy kiskorú roma gyerek, és pénzt kért, mondván, hogy éhes, ma még nem evett.
Jobban szemügyre vettem, látom, hogy ép, egészséges, jól fejlett gyerek, éhezésnek nyomát sem érzékeltem, a szemei élénkek, értelmet sugároztak. Pénzt nem kapott, de megkínáltam egy süteménnyel.
Elfogadta, majd látom, hogy csalódottan néz egy középkorú asszonyra, jelezve neki, hogy nem járt sikerrel. Akkor vettem észre, hogy a főbejáratnál több hasonló korú fiú, és asszony van, akik leszólítgatják a jövő-menő embereket, sikertelenül, csalódottan.
Eltűnődöm…Ezek a gyerek egészséges, értelmes, miért nincs az iskolában ? Ha gyerekként nem tanulja meg a rendet, a kötelességtudó életet,…mi lesz belőled emberke?
2008 február 22. | Szerző: kisiren
“Anyám szava gyöngyös, fényes.
Átadom, mint éket, ékszert.
Izzon égjen, ha beszélek. “
/ Kiss Dénes /
2008 február 21. | Szerző: kisiren
” Szólj, s ki vagy elmondom! ” (Kazincy F.)
Tegnap megnéztem az átadás előtt álló Magyar Nyelv Múzeuma épületegyüttesét, ahol hajdan a magyar nyelvújítás vezéregyénisége, Kazinczy Ferenc élt és dolgozott.
Gyönyörű ez a Széphalom. Szeretek ide kirándulni. Sokszor jártam itt diákként, majd később minden évben eljöttünk ide az osztályommal is tanulmányi kirándulásra.
E hely szelleme mindig megigéz, üzenete van számomra : az édesanyánktól örökölt anyanyelvünk helyes használatára, ápolására, megőrzésére figyelmeztet.
Állok a magyar nyelvművelés és a nemzeti nyelv nagy mesterének síremléke előtt, és olvasom azon. “ a haza örök “.
Milyen jó volna, ha a múzeum átadása után minden magyar iskolás gyerek eljutna ide, megismerné e helyet, tisztelné a multat, a jelent…a nagy titkot…ahogy Kazincy írta:
“Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. “
vadvirág
2008 február 29. | Szerző: kisiren
Nézem a tavasz hírnökeit. Gyönyörködöm bennük. Olyanok, mintha az örökké mosolygós, jókedvű Tavasztündér a virágokból font koszorújából hullajtotta volna el őket.
Az egyik hófehér, mint az ártatlanság, a tisztaság jelképe. Bimbója olyan, mint a lehulló könnycsepp. Ő a kecses hóvirág.
A másik fényes, sárga színű, mint a nap fénye. Bimbója egy gömbölyű gombocskához hasonlít. Ő a selymes boglárka.
Mindkettő boldog, vidám, és halkan azt kérdezik: – Ugye szépek vagyunk? -Csodálatosak!
vadvirág
” A tavasz illata járja át szívedet,
Mosolyogj hát s örülj az Életnek! “
/Körösné Anna: Tavasz
részlet /
Oldal ajánlása emailben
X