vadvirág

2007 november 21. | Szerző: kisiren |

Kedves vendégeim

Reggeli kávézás közben nézem a jólismert hegyeket,és a lakóira gondolok.Szép,tiszta az idő, ilyenkor szinte belelátok az erdőbe-vagy csak ezt  képzelem.Tűnődöm:- Hol lehetnek most az őzikék,szarvasok?Merre dagonyáznak az éhes vaddisznók makk után kutatva?Szunyókál-e a pele az oduban?

Ez a kis állat a gyerekek kedvencének,a mókusnak rokona,attól valamivel nagyobb,a farka jóval hosszabb.Ősszel puha fészket készít magának, ebbe bújik téli álmot aludni.Hosszú farkát a feje alá csapja,összekuporodik,így alszik,elrejtőzve a világ zajától.A mi hegyeinkben is megtalálható.

Ahogy mélázok a hegyi lakókról,látom,hogy kedves vendégem érkezett az orgona- bokorra.Elegáns ruhájában pompázik:sapkája fekete,mellénye sárga,kabátkája kék-fekete színű,csak cipőcskéje nincsen.Aztán megérkezik a párja is.Rögtön nekilátnak csemegézni,valami finom magokra járnak ide,csak aztán mennek az etetőbe.De most az ágakon le-fel kúszva ütemesen eszegetnek.Közben látom,hogy a szilvafa ágai között lapul a nagy vadász,a szomszéd harcias macskája.Nesztelenül, lopakodva már indul is feléjük,éhesen feni a fogát a finom zsákmányra.Sok rigó,gerle,veréb lett már áldozata.

Izgalmas a helyzet,közelebb megyek az ablakhoz,látom,hogy az éber,szemfüles farkaskutyánk is észrevette a drámai helyzetet,fülét hegyezve,ugrásra készen. Várja a  pillanatot ő is,nagyon szeretné elkapni a vadászt,régen feni rá a fogát.

A vendégek sem tétlenkednek,észre veszik a veszedelmet,és már tova is röppenek,megmenekülve az éles karmoktól.A hoppon maradt korgó gyomorral lesheti következő áldozatát…Csak a száját törölgeti…

Milyen érdekes a természet-tűnődöm-,ezeknek az apró állatkáknak is állandóan harcolniuk kell valaki,valami ellen…Most megúszták,ők győztek.Legközelebb is sikerül?…

Húha!Most veszem észre,hogy nekem meg rohannom kell készülni,mert vár rám az iskolában egy más,izgalmas téma.a topológia…