vadvirág
2007 október 28. | Szerző: kisiren |
Mese az színes levelekről
Sétálok a kedvenc fáim alatt,figyelem a leveleket,amint zizegve,keringőzve hullanak a fákról,utolsó táncukat járva…Egyszer csak a vállamra repül egy levél,melyen a következő történet volt olvasható:
Élt a park közepén egy óriás vadgesztenyefa.Terebélyes termetével messziről felhívta magára az arrajárók figyelmét.Tavasszal a természet őt öltöztette a legszebb új ruhába,nyáron kellemes árnyékot kínált az arra sétálóknak,iskolás gyerekeknek jó volt alatta játszani,megpihenni.Ősszel, mikor kicsit már fáradt volt, aludni készült,testében a nedvkeringést lelassította,levelei színesedni kezdtek,majd mielőtt lehullottak,gyönyörű színekben pompáztak.
Így volt ez most is.Az egyik kis ágon három levél lakott:egy vörös,egy barna,és egy sárga.Hármójuk közül a vörös volt legszebb,de a legkevélyebb is.Mindig többre vágyott a többinél.-Majd meglátjátok,hogy engem nem a szél visz el,hanem értem eljönnek,és sokáig fogok élni,nem úgy,mint ti.Jó sorom lesz,gazdag emberek között. -Legyen szerencséd-hagyták rá a testvérei,de nem hittek neki.
Egyik napon hatalmas szélvihar kerekedett.Tépte,hajlította a fák ágait,hullott a sok levél a földre.Megrázta jól a gesztenyefát is,és a három levelet egyszerre sodorta le róla.Utoljára még alaposan megtáncoltatva őket,majd lehullottak.A barna és a sárga megkapaszkodott egy bokor aljába,de a vörös levél,a legkecsesebb a pocsolyába esett.Testvérei hallották,amint sírt-rítt,segítségért könyörgött,de hiába.
Sietős emberek jöttek arra,rátapostak,sárba tiporták,darabokra tépték.A másik kettő azonban megmenekült.Az avar alól egy kis sün éppen akkor bújt elő,mert télére még vastagabb takarót készített magának,és ahogy meghempergőzött,felszúrta tüskéire a sárga levelet is,majd gyorsan visszabújt téli álmot aludni .
Másnap iskolás gyerekek jöttek a parkba,színes leveleket,gesztenyét gyűjtöttek, közben megfigyelték,hogy mennyit változott a természet az őszi sétájuk óta.Sokkal csendesebb lett,nem énekelnek a madarak,elbújtak az állatok,készülnek ők is a télre,akárcsak a fák,bokrok.Ekkor vette észre az egyik kislány,Hanna a barna levelet a bokor aljában.-No ebből a szép levélből macis képet készítek-gondolta,és már tette is a többihez.
Visszatérve az iskolába,elkészítette a remekművet.A tanító néninek is tetszett,megdicsérte ügyes kis munkáját.Otthon a szobája falára került,még sokáig emlákezteti majd a szép,őszi sétéra.
Hát ezt az üzenetet olvastam le a levélről,melyet az öreg,kedves gesztenyefa küldött…
Tóth Bálint:Vadgesztenye-csalogató
Bújj ki tüskés kabátodból,
szép vadgesztenye!
Tükrös fényed olyan barna,
mint anyám szeme.
Tükrös fényed olyan barna,
mint húgom haja.
Bújj ki,s akkor velem alhatsz
egész éjszaka.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: