vadvirág

2007 október 24. | Szerző: kisiren |

 Élettöredék

Pár napja ért a következő élmény,de azóta sokszor eszembe jut,eltünődöm rajta.

Az egyik nagyváros parkjában ülök, várok valakit.Kellemes,langyos őszi idő van,érdemes gyönyörködni a pompás őszi természetben.Egyszer csak odajön hozzám egy idős házaspár, letelepednek mellém.

Nézem őket.Az anyóka törékeny,finom teremtés.Ősz haja kis kontyba feltűzve,de látszik,hogy gondos kezek különleges,szép munkája.Szelíd, jóságos tekintetével édesanyámat juttatja eszembe.Mindketten egyszerűen de ízlélsesen vannak öltözve. Leülnek.Mamuska papírzacskót vesz elő, és máris etetni kezdi az odaröppenő galambokat.Apró, finom keze szaporán jár, közben beszél a madarakhoz,kedveskéimnek szólítja őket.Apóka nézi, mindezt figyelemmel kíséri.

Beszédbe elegyedünk.Mondataikból életöröm, békesség sugárzik.Jó őket hallgatni.Közben a lakoma befejeződik.-Mehetünk?-kérdi apóka.-Igen-hangzik a felelet. Mamóka gondosan rendet csinál maga körül,feláll, majd fürgén felsegíti a párját. Látszik,hogy pár évvel ő a fiatalabb.

Elköszönünk egymástól.Én jó egészséget,további szép napokat kívánok nekik.-Minden jót aranyoskám,Isten áldja!-hangzik a szép válasz,majd elindulnak egymásba karolva.

Szép pár lehetett valamikor-tűnődöm.Ahogy az őszi napsütésben lassan elmennek,a nap fénye, mintha  ősz hajukba aranyszálakat fonna.Olyan érzésem van,hogy ők is melegséget, fényt sugároznak a környezetükben.Én is kaptam tőlük valamit.A lelkem gazdagabb lett-egy nagyon kedves élménnyel.

Közben egy galambpár itt téblábol a pad körül, a többi már tovaszállt.Nézem a távolodó párt.Olyanok,mint ez a mai őszi ragyogás-SZÉPEK.Olyanok,mint mellettem ez a galambpár:szelídek kedvesek…